Egy kispapa kalandjai

Micsoda angol fonetika...

Egész nap azon gondolkodtam, hogy miképp kezdjem el a mai bejegyzést és íme megoldódott, egy gagyi, lefutott poénnal.

Node, vannak ám ennél fontosabb dolgok is az életben, mint Pl. piciny gyermekem fejlődése, meg a szakvizsgáról való beszámolás...

Nos a vizsgáról csak annyit, hogy pont 66 %-a sikerült, azaz két részvizsgám 4-es 4-es lett, a harmadikat pedig még egyszer át kell ismételnem, node sebaj, ha az is megvan, akkor túl vagyok ezeken a megpróbáltatásokon is :-)

És most a BABAAAAA :-)

Olykor azt mondja oldalbordám, hogy én is gyermeket várok, olyan érzése van, igen, valóban NAGYON boldog vagyok és persze irígylem őt, hogy életet tud adni, még azzal együtt is, hogy a hányinger még mindig kínozza... de már egyre jobban viseli, juhhé.

Aztán, elmentünk a nőgyógyász dokinénihez, akinél úgy tűnik, kedvesem szülni is fog. Egy nagyon kedves dokinéni és úgy hallottam, hogy jó is. És a Szent István Kórházban fogunk szülni.

NODE ami a legjobb, hogy láttuk kisbabánkat, aki mostanra egész óriás lett! 21 mm :-) És gyönyörűen dobog a csöpp szíve. Ez valami csodás látvány! Elérzékenyül, és nevet egyszerre az ember, hatalmas boldogság. És mostanra kezd baba alakot ölteni az előtte csak Babszem Jankóként emlegetett emberke.

Azt hiszem ennél szebb, csodálatosabb nincs is a világban, az Isten egyik hatalmas csodája!

Ilyenkor mindig felmerül bennem a kérdés, hogy miképp lehet az, hogy az emberek Evolúcióról, meg a tudás hatalmáról beszélnek? Hiszen nem nyilvánvaló, hogy van egy felsőbb irányító, aki mindent ily jól eltervezett? Csak mutassatok nekem egy olyan genetikust, aki 2 db. sejtből egy ilyen csodát létre tud hozni? mert én nem ismerek :-)

Szóval meghatott, boldog és ennek a csodálatos állapotnak a felfoghatatlan titkaitól egyúttal letaglózott is vagyok!